az 1514-es keresztes hadjárat és parasztfelkelés története (a 300 és a Spartacus tévésorozat stílusában)

Géza, a Kárpát-medencét uraló magyarok fejedelme, még életében megeskette a vezéreit, hogy halála után fiát, Istvánt válasszák fejedelmükké. Koppány vezér, Somogy ura, azonban Géza halála után, megszegte esküjét és követelte a fejedelemséget. A szinte még gyermek István, szembe került a lázadó vezérrel, és az őt követőkkel. Békés szándékára véres kard volt a válasz. Koppány seregei Veszprém ellen indultak, ahol Sarolt, Géza felesége és Gizella, István felesége tartózkodott. Veszprémben csak kisszámú testőrség volt, az asszonyok védelmére. Koppány az asszonyok elfogásával akarta kicsikarni, hogy István, akit időközben fejedelemmé választottak, adja át neki a hatalmat. A lázadók útját temetetlen holtak, és lángoló falvak kísérték. A lázadók már Veszprém kapuit döngették, amikor Boglárka, István húga és egyben bizalmasa, néhány fegyveres kíséretében, kimenekítette az állapotos Gizellát. Mivel az Istvánhoz segítségért küldött futárokat, Koppány lesben álló fegyveresei, mind elfogták, így a lány, kerülő utakon vezette a kis csapatot. Már nem jártak messze úti céljuktól, amikor beleszaladtak Koppány útonállóiba…

Mi lett volna, ha a 2006-os őszi balhésorozat egy családi drámába torkollik?

Elhagyott, félelmes magányú hely ez... Szabad kezet hagytak a romlásnak, pusztulásnak, mert a pusztulás, enyészet az ember leghívebb szövetségesei... Lépten-nyomon egy-egy tátongó sírbolt állja utunkat, bepillantást engedve a sírok rejtelmeibe... A kiket a társadalom kidobott és a sir be nem fogad, azok foglalták el a pusztulás és enyészet eme helyét titkos üzelmeiknek... Naplemente után kezdődik itt csak az élet. A sötétség oltalma alatt felüti fejét a bűn, és szennyes orgiáit üli a nyomor.

A történet a középkori Erdélyben játszódik, főszereplője Sapré báró, az okkultista tudós és kalandor, királyok bizalmasa.

Történet egy elhivatott, magyar származású szovjet katonatisztről, akinek 1956 októberében nem csak a barikádok mögött harcoló húgával, de saját lelkiismeretével is szembe kell néznie

Tragédia az ötvenes években: Soós Imre és felesége kettős öngyilkosságának előzményeit, lehetséges okait tárja fel a film, miközben a tragédiába torkolló események rekonstrukciójára törekszik. Egyben történelmi szembenézés az ellentmondásoktól terhes ötvenes évekkel és annak előzményével, a világégést hozó második világháború borzalmaival, az emberek lelkébe mélyen beleégett pusztítás emlékeivel. A történet ma is aktuális tanulságokkal szolgálhat, egyes elemeit a ma embere is közel érezheti magához, mint például a szerelmi háromszög örök dilemmáját.

Egy nemzet ősi koronája és egy alkimista recept kell a gazdagság és öröklét elixírjéhez, mindenre képesek érte, ha a szerelem és a hit nem állják útjukat. Ősi alkimista kódexet örökölni az élet elixír és gazdagság receptjével, még nem jelenti azt, hogy túléled!

Kr.e. 480-ban a perzsa Nagykirály, Xerxes félelmetes serege élén támadásba lendül, hogy térdre kényszerítse Hellaszt. Ezalatt egy Spártából menekült fiatal, Asymes – aki Perzsiában beleszeretett Xerxes jönvedőbeli feleségébe és megszöktette őt – véletlenül a kegyetlen Thermopülei-csatában találja magát… és ott, Leonidas király oldalán valódi hőssé és hellén hazafivá válik…

Az ifjú Caesar, Pompeius és Crassus egy stratégiai társasjáték keretén belül lejátszák későbbi életüket.